A gyermekek sajátosságait figyelembe vevő nevelés-filozófia alapján fogalmazódtak meg Maria Montessori elméletének alapelvei, az aktív gyermeki tevékenység, a tevékenység szabadsága, a megfelelően kialakított eszközök és környezet.

Szerinte, az aktív gyermeki tevékenység segítségével a gyermek maga alkossa meg képzeteit, fejlessze ki érzékszerveit, építse meg saját gondolatvilágát, ne a nevelő erőszakolja rá a sajátját. A cselekvés megindítója a felnőtt, irányítója a jól megválasztott eszköz, de a cselekvő alany maga a gyermek legyen.

A szabadság elve tulajdonképpen a módszeresen megtervezett, gyermeki tevékenység közbeni szabadságot jelenti. A pedagógus feladata tehát ennek a szisztematikus szabadságnak a megtervezése és biztosítása. A gyermeki tevékenységnek két fontos feltétele van: a gyermekhez méretezett, megfelelően berendezett tevékenységi tér és a tevékenységet befolyásoló, célszerűen megtervezett eszközök.

Montessorinál találkozhatunk két fontos gondolattal: a pedagógus, mint a tanulási folyamat megtervezője, segítője és a gyermek, mint személyiségének, tudásának építője.

 

 

A gyermekkori tevékenységet megfelelően komolyan véve, azt munkának nevezte Celestin Freinet. Elméletének alapjellemzőit a következő gondolatok köré csoportosíthatjuk: az öntevékeny kísérletező tevékenység, a szabad önkifejező tevékenység, a megfelelően kialakított tevékenységi tér, illetve a tartalmas közösségi élet.

Az öntevékeny kísérletezés megindításához bátran építhetünk a gyermek természetes kíváncsiságára. Elsődleges cél nem a tudás átadása, hanem az ismeretszerzési, a gondolkodási mód elsajátítása. A nevelő dolga az, hogy olyan légkört teremtsen, amelyben a gyermek szabadon megnyilvánulhat, kifejezheti gondolatait, érzéseit.

 

Piaget elmélete szerint a gyerekek próbálkozásaik, érzékelésük, tapasztalataik segítségével saját megismerő mechanizmusukat alakítják, építik.

A tudás tehát nem egy tiszta papíron megjelenő lenyomat, hanem az aktív tevékenység eredményeképpen létrejövő, az eddigi tudás bázisára épülő rendszer. Piaget ismeretelmélete mintegy megalapozta a konstruktivizmus elméletét. A Piaget által ismertetett belső megismerő mechanizmus (kognitív struktúra) fejlődése egy olyan folyamat, amelyben e rendszer és a valóságból érkező információk kölcsönhatása biztosítja a fejlődést.

 

A konstruktivista tanuláselmélet szerint tudásunk nem más, mint konstrukció (építés) eredménye, vagyis a tanuló (gyermek, felnőtt) ember egy világot (világnézetet, világlátást) épít magában. A tanuló emberben felépülő világ azonban nem passzívan épülő rendszer, hanem kölcsönhatásba kerül a külső tapasztalatokkal. Így aztán a belső világ a további tapasztalatok szervezője, befogadója, értelmezője lesz. A tanulás eszerint nem más, mint a belső világ folyamatos építése. A konstruktivista tanuláselméletben fontos szerepe van a megelőző tudásnak, hiszen amikor tanulunk az elsajátítandó információt értelmezni próbáljuk, és ez az értelmezési folyamat a korábban már elsajátított ismeretek bázisán zajlik. Ha a megelőző tudás kellően szervezett, mozgósítható, könnyen előhívható, akkor nagy esély van arra, hogy az új információ értelmezése sikeresen lejátszódjék, s a tanulás folyamatában a tudat mintegy lehorgonyozza a meglévők rendszeréhez az új tudást.[1]

A konstruktív pedagógia legjelentősebb alakjának ismerem el Seymour Papertet, akinek javaslata, hogy az oktatás minél több területén, a tudásépítés segítése érdekében hozzunk létre a gyermeki aktivitást kihasználó, számítógépes környezeteket.

 

Óriási jelentőségű gondolata a számítógépes mikrovilágok megteremtéséről, arról a környezetről, amelyben tevékenykedve a gyerekek ismereteket szerezhetnek, építhetik tudásukat. Az igazi számítógépes mikrovilágok teret adnak gyermeki aktivitásnak, az olyan tudásépítésnek, ahol a gyermek tapasztal, irányít és tanul.

Tudjuk, hogy Papert a hatvanas évek végén a Logo programozási nyelvet használta mikrovilágként azért, hogy minél hatékonyabb kommunikációs lehetőséget biztosítson a gyermekek és a számítógép között. A Logo nyelv e kezdeti időszakában inkább nyelvtani nyelvi problémák megoldására volt alkalmas, kihasználva a nyelv fejlett szó és lista kezelő tulajdonságait. A nyelvi problémák megoldását Papert és munkacsoportja 12-14 éves gyerekekkel végezte.

A Logo nyelv és a gyermekek közti még jobb kapcsolat létrejötte érdekében jött létre később a Teknős, ami mint közvetítő objektum tovább könnyítette a számítógéppel való kommunikációt. Ez volt az, ami a pedagógiában korszakalkotó jelentőségű volt, hiszen lehetővé tette, hogy a kommunikációba már kisebb, sőt kisgyermekkorú gyerekeket is bevonhassunk.

 

 

A klasszikus Logo változatok, köztük először az Apple Logo, az IBM Logo és a PC Logo megteremtették a Logo nyelvű programozás lehetőségét és a Teknőc grafikát. Barátságos megjelenésű felületek alakultak ki, már a DOS-os környezetben is, bár a mai szemmel primitívnek, sivárnak tűnik a felület, mégis érezhető, hogy egyszerűsége által is tevékenységre ösztönöz.

A Logo mikrovilágok fejlődésének következő állomása volt a LogoWriter. Ebbe az előbb vázoltakon (Logo nyelv és Teknőc grafika) kívül néhány olyan lehetőséget is beépítettek, ami a kisebb gyerekek aktivitását jobban kihasználja, ezáltal teljesebb mikrovilágot teremt meg a 6-12 éves korosztály számára. E lehetőségek közül a legjelentősebb, hogy egyszerre négy teknős használható, a teknősök különféle álruhákat (shape) vehetnek fel (több alakjuk is lehet), mindezt pedig már 16 szín használatával.

A kor számítógépes lehetőségeit beépítették a programba. Megjelentek az operációs rendszer fájl és könyvtárszerkezet kezelését lehetővé tevő funkciók. Lehetőség volt egyszerű szövegszerkesztő funkciók tanítására. A mikrovilágok fejlődésének újabb lehetőségét biztosították a grafikus operációs rendszerek. A LogoWriter, Macintosh rendszerre készült változata már jelentős újításokat tartalmaz a DOS-os változathoz képest.

Egy külön világ, de nem Logo-s mikrovilág volt a KidPix korabeli változata, ami Macintosh-ra és PC-re is elkészült. A KidPix igazi mikrovilág, tipikusan az a program, amit meglátva a gyerek először szinte elolvad, elámul a lehetőségektől, aztán aktív munkába kezd, mindent kipróbál, majd tudatosan dolgozik.

Az első olyan Logo szoftver, ami hazánkban korszerű mikrovilághoz hasonló környezetet teremtett a Comenius Logo volt. Óriási jelentőségű volt, hogy megmutatott és felvillantott olyan lehetőségeket, amelyek az igazi mikrovilágokban meg kell, hogy jelenjenek. A Comenius Logo azonban nem lett igazán mikrovilág. Ezt mutatja, hogy a Comenius Logo sok-sok lehetősége közül a felhasználók elsősorban a Logo programozási nyelv lehetőségeit használták ki, és emellett háttérbe szorult a mikrovilág jelleg. Ennek oka az volt, hogy a Comenius Logo-ban az alkotás nem egy egységes felületen belül valósulhat meg.

Véleményem szerint az eddig legteljesebben megvalósított mikrovilágot a LogoWriter utódaként megjelent MicroWorlds jelentette meg. A MicroWorlds alapvetően a 6-12 éves, vagy még fiatalabb korosztálynak készült tanulási környezet, ahol a gyerekeknek egy felületen (környezeten) belül van lehetőségük arra, hogy nagyon sokféle számítógépes tevékenységet valósítsanak meg. A környezet tipikusan olyan, hogy a gyerekek a vele való találkozáskor egy aktivitásra, alkotásra ösztönző felületet látnak, aminek segítségével már először, meglehetősen kevés tudással is képesek maradandó alkotást létrehozni. A MicroWorlds 2.3 verziójának Help-jében a "Credits" pont alatt első sorban látható, hogy a szoftver koncepcióját Seymour Papert alkotta meg.

Igazi, korszerű mikrovilágot valósítanak meg, a nagyobb korosztály számára készült szoftverek, a MicroWorlds Pro, a MicroWorlds EX változata és az Imagine. Ezek jellemzője, hogy a Logo programozáson kívül a legkülönfélébb lehetőségeket tesz lehetővé. Lehetőségeik lényegesen bővebbek mint a kisebb korosztály számára készült "testvér-szoftvereknek".

 

 

A korszerű, igazi mikrovilág véleményem szerint a következő jellemzőkkel rendelkezik:

• A konstruktivista oktatás eszköze, tudásépítéshez megfelelő környezetet biztosít.
• Egy szoftveren belül sokrétű tevékenységet tesz lehetővé.
• A gyermeki aktivitást segíti elő, pusztán megjelenésével is alkotásra ösztönöz.
• Az észrevétlen tanulás elősegítője, a gyerekek a spontán próbálkozás segítségével is képesek rájönni több funkciójára.
• Egységes tanulási környezetet teremt meg, a gyerekek számára egy szoftverként jelenik meg.
• A munkakörnyezet, amiben a gyermek, számára munkának minősülő tevékenységet végez, tehát nem a klasszikus értelemben vett játék.

A korszerű, igazi mikrovilág véleményem szerint a következő jellemzőkkel rendelkezik:

• A konstruktivista oktatás eszköze, tudásépítéshez megfelelő környezetet biztosít.
• Egy szoftveren belül sokrétű tevékenységet tesz lehetővé.
• A gyermeki aktivitást segíti elő, pusztán megjelenésével is alkotásra ösztönöz.
• Az észrevétlen tanulás elősegítője, a gyerekek a spontán próbálkozás segítségével is képesek rájönni több funkciójára.

Bedő Ferenc