A Lapoda Szerkesztő az áttekinthetőség és a feladatok logikus csoportosítása érdekében több ablakból áll. Ezek az ablakok tetszőlegesen elhelyezhetők a képernyőn. A Főablak kivételével mindegyik akár el is rejthető, ha ideiglenesen nincs rá szükség. Az ablakok többségének a mérete is állítható, így mindenki saját ízlése és a megoldandó feladat jellege szerint oszthatja be a képernyőn rendelkezésre álló helyet. A különálló ablakok további előnye, hogy a szabadon maradó területeken látható marad a Windows munkaasztala. Ennek köszönhetően - a Windows munkaasztal és a Lapoda Szerkesztő célszerű elrendezése esetén - egyszerűen válthatunk át más programokra akár szerkesztés közben is. A könyv elkészítésének menetében az egyes ablakok szerepe pontosan meghatározható.

A paletta tartalmazza a Munkalapra helyezhető elemeket. Egy elemre való kattintással tudjuk kiválasztani azt, majd a Munkalapra történő újabb kattintással tudjuk elhelyezni az elemet az éppen szerkesztés alatt álló oldalra.

Az Oldal lista ablak a szerkesztés alatt álló könyv oldalainak nevét tartalmazza. Ezek közül a kijelölt, aktuális oldal a Munkalap ablakban szerkeszthető. Az Oldal lista ablak ezen kívül használható az egyes oldalak Tulajdonság ablakának megjelenítésére, ehhez az oldal nevére duplán kell kattintanunk.

Az Elem lista ablak a Munkalapon levő aktuális oldal aktív rétegének elemeit sorolja fel egy listában. (Rétegen az oldal előterét vagy hátterét értjük.) A listában az elemek nevükkel és a típusukra jellemző ikonnal szerepelnek. Az egyes elemek a lapra helyezés sorrendjében kerülnek a listába, amely egyben a takarási sorrendet jelenti. Ezt a takarási sorrendet az ablak alján található két piros nyilat ábrázoló gombbal változtathatjuk. A kijelölt elemre duplán kattintva az elem Tulajdonságlapját lehet előhívni.

A Fókusz sorrend (használatos még a Tabsorrend vagy bejárás kifejezés is) ablak a Munkalapon levő oldal elemeinek listáját tartalmazza aszerint, hogy az oldal futtatása közben a TAB billentyű lenyomásakor melyik elemre kerül a fókusz (gombok, listák). Ebbe a listába természetesen csak azok az elemek kerülnek be, amelyek ún. kezelőszervek, vagyis megkaphatják a fókuszt. Ezt a sorrendet az ablak alján található két piros nyilat ábrázoló gombbal megváltoztathatjuk (az Elem lista pontnál leírtakhoz hasonlóan).

Figyelem: A Lapoda szerkesztőprogram valójában egy felhasználóbarát grafikus kezelőfelülettel ellátott adatbázis kezelő alkalmazás, s mint ilyen, a szerkesztési műveleteket adatbázison végzi. Ebből következik, hogy a művelet gombok és menük inaktívak, amíg nincs kijelölt adatbázis vagyis könyv, amin a műveleteket végrehajtsa.

A Főablak a Lapoda Szerkesztő központi ablaka. Ebben találjuk meg a szerkesztő menüit, az ún. gyorsító gombokat és a szerkesztőfelületet, amit Munkalapnak nevezünk. A Munkalap az a terület a szerkesztőben, amelyen összeállítjuk a könyv oldalait.

A Főablak menüsora a Windows-ban megszokott módon működik. A különböző parancsok logikus csoportosítás szerint szerepelnek az egyes menükben.

Az alapvető fájlműveletek a Windows rendszerben megszokott dialógusablakokon keresztül zajlanak. Lehetőség van a 4 utoljára használt könyv gyors elérésére a "könyv újranyitása" menüpontban.

A könyv szerkesztése közben a program ún. gyorsmentési eljárást használ, ami azt jelenti, hogy a szerkezeti optimalizálást figyelmen kívül hagyva menti el az oldalak információit. Ennek következtében a könyv mérete huzamosabb szerkesztést követően megnőhet. A könyv optimalizálását ez a menüpont végzi el.

Figyelem: A könyv karbantartási idejére a könyv szerkesztését fel kell függeszteni!

Egy könyv elkészítése bizony komoly feladat, de az ellenőrzése legalább olyan fontos. Gondoljunk csak arra, hogy egy többszáz vagy ezer oldalas munkát, amit egy kis csapat készített, még gyorsan végiglapozni is több órába telik. Ebben nyújt segítséget az Ellenőrzés menüpont, melyben a program ellenőrzi az egymást követő oldalak hivatkozásait, a statikus fájlok meglétét, továbbá figyelmeztet az abszolút fájlhivatkozásokra.

Az oldalak bizonyos jellemzőit (pl. méret) az adott könyv beállításai határozzák meg. Vannak azonban olyan tulajdonságok, amelyek minden egyes oldalon egymástól függetlenül változtathatók. Ilyen tulajdonság például az oldal színe, a megjelenési sorrendet meghatározó csatolások, eseménykezelő rutinok.

A szerkesztőben felhasználható elemeket az Elempaletta ablakban találjuk meg. A különböző típusú elemek lehetővé teszik, hogy a közlendő információt a kívánt formában (pl.: szöveg, kép, hang...) jeleníthessük meg. Természetesen típusonként más és más jellemzőket kell megadnunk, de vannak általános érvényű tulajdonságok is, amellyel szinte minden elem rendelkezik. (pl.: név, pozíció, láthatóság..).

A közös vonások mellett minden elemtípusnál azonosak az alapvető kezelési technikák is. Ennek köszönhetően az elemek használata könnyen elsajátítható. Ha például megtanuljuk, hogyan kell egy képet áthelyezni vagy törölni, akkor ugyanezt képesek leszünk szövegekkel vagy mozgóképekkel is megtenni.

Az elempalettán kiválasztott elemet egyszerűen ráhelyezhetjük a munkafelületre, ahol a helyét és méretét az egérrel könnyen beállíthatjuk a más programokban megszokott "fogd és vidd" módszerrel. Az elemek tulajdonságainak beállítására dialógus ablakok szolgálnak, melyeken lapokra csoportosítva találjuk a beállításokat. A beállítások között találunk általános érvényűeket (pozíció, méret, láthatóság, stb.), illetve speciális, csak az adott komponensre jellemzőeket.
Az elemeket - egyszerre akár többet is - szabadon mozgathatjuk az oldalon, törölhetjük, a vágólapra másolhatjuk vagy onnan beilleszthetjük őket. A Lapoda saját vágólapot használ, amely a Windows-éval azonos elven, de attól függetlenül működik, így a szerkesztővel párhuzamosan használt programok működését nem befolyásolja.

Az elemeknek vannak úgynevezett eseményei is, melyek az elkészült munka használata (futtatása) során keletkeznek (pl. az egérrel egy komponens fölé érünk vagy rákattintunk, a billentyűzeten lenyomunk egy gombot stb.). Egy komponens a rendszer által generált eseményre az eseménykezelőben megírt programkóddal (script) válaszolhat. Így érhetjük el például, hogy egy képre kattintva megszólaljon egy oda illő zeneszám, vagy egy szövegben elhelyezett "aktív" szóra kattintva a neki megfelelő oldalra lapozzunk.